Épületgépészet
Vízvezetékszerelés
Fütés- és hütésszerelés
Felületfütés és felülethűtés
Fan-coil
![]() |
Mi is az a fan-coil? A szó jelentése ventilátoros hőcserélő, de hívhatják klímakonvektornak, ventilátoros konvektornak/radiátornak. Ez a készülék alkalmas fűtésre és hűtésre egyaránt. Egy ventilátorból és egy hőcserélőből áll. A hőcserélő csövein átáramlik a fűtő- vagy hűtővíz, és a hőcserélőbordák segítségével hűti vagy fűti a ventilátor által átáramoltatott levegőt. A fűtővizet a többi rendszerhez hasonlóan valamilyen hőtermelő berendezés (kazán, hőszivattyú, stb.) állítja elő. A fan-coil rendszer előnye, hogy egyetlen rendszerrel megoldható az épület fűtése és hűtése is. Ráadásul rendkívül gyorsan csinál meleget/hideget. Energiamegtakarítás szempontjából nagyon hatékony, illetve az üzemeltetési költséget optimális szinten tartja, mert jól szabályozható. Hátránya, hogy működése zajos, mivel egy ventilátor keringteti a levegőt. Sajnos szárítja is a levegőt, és a hűtésnél keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell. Ezt a rendszert általában két formában építik ki. Az egyik, az ún. parapetes megoldás, amely egyetlen helyiség levegőjét képes fűteni, hűteni. A másik, a mennyezeti fan-coil teljes épületek ellátására alkalmas és hozzákapcsolható a légtechnikai rendszerhez. Ennek segítségével a friss levegő utánpótlása is lehetségessé válik. Hogyan csökkenthető a huzat és a zaj? A ventilátort lehetőleg a legkisebb fokozaton üzemeltessük, így elkerülhetjük az erős zajszintet és a kellemetlen légáramlást. A maximális kényelem érdekében egyetlen szabályozóval megoldható az automatikus ventilátor üzem. Ekkor a helyiséghőmérséklet függvényében a ventilátor csak akkor működik, ha a fan-coil valóban fűt vagy hűt. Érdemes beruházni ebbe a megoldásba, ha fontos számunkra a kényelem (alacsonyabb zajszint, minimális huzat, magától működő rendszer), mert egyszerűbb szabályozóknál fix, vagy kézi fokozatállítással lehet beállítani a ventilátorkeringtetést, vagyis a ventilátor akkor is zúg és keveri a levegőt, ha se fűtés, se hűtés nincs. A betegségek elkerülése érdekében feltétlenül figyelni kell a rendszeres tisztításra, fertőtlenítésre. Ugyanis fűtéskor a hőcserélőn áthaladó levegőben lévő por lerakódik, a hűtéskor keletkező kondenzvíz pedig ideális környezetet biztosít a baktériumoknak, amelyek allergiás tüneteket okozhatnak. Nem mellékes, hogy ilyenkor a készülék hatásfoka is csökken. Hogyan használja a fan-coil rendszert, hogy elégedett legyen?
Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes |
Radiátoros fütés
![]() |
Az újépítésű lakásokban továbbra is a fűtőtestek használata – esetleg padlófűtéssel kombinálva – nyújtja a leginkább költséghatékony megoldást. Fontos tudni, hogy a radiátor jórészt a levegő felmelegítésével fűti fel a helyiséget. Ezért a radiátorokat úgy kell elhelyezni, hogy ez a hőáramlás zavartalan legyen. Régi szabály, hogy a radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni és nem szabad függönnyel eltakarni. Ha a radiátort egy beugróban helyezzük el, szabályzása igen nehézkes lesz. Ha már élt radiátoros fűtésű lakásban biztosan ismerősek a radiátor alatt terpeszkedő pormacskák. Ezek a levegő keringése miatt gyűlnek össze és sajnos együtt kell élnünk vele, ha emellett a megoldás mellett döntünk. A radiátoros fűtési rendszer legnagyobb energia és pénzfalója a túlméretezett radiátor. Ennek az a magyarázata, hogy a hő folyamatosan távozik az épületekből, ami számunkra szinte észrevétlen folyamat abban az esetben, ha fűtési rendszerünk ezt képes ugyanilyen folyamatosan visszapótolni. Amikor a szükségesnél nagyobb radiátort építenek be, az villámgyorsan felfűti a helyiséget a kívánt értékre és a szabályzó leállítja a fűtést. Csak akkor kapcsolja be újra, ha a helyiség hőmérséklete leesik. Az így előidézett jelentős hőingadozásban időnként fázunk, és már nyúlunk is termosztáthoz. Az energiahatékonyság és a komfort kéz a kézben távozik, a pénzünk egy részével egyetemben. Egy megfelelően méretezett rendszer egyenletes hőmérsékletet így kellemesebb hőérzetet biztosít alacsonyabb hőmérsékleti szinten is, nem mellesleg energiát és költséget takarít meg számunkra. Az Ön kezében is benne van a jó öreg „tekerjük fel a radiátort” reflex? Optimális esetben fűtési rendszerünk időprogram alapján valósítja meg a szabályzást és kezeli a radiátorszelepeket is. Ha mégis be szeretnénk avatkozni érdemes tudatosan figyelni, hogy a központi egységen tegyük, mert az később automatikusan visszatér az eredeti beállításokhoz, a radiátor szelep ellenben úgy felejtődhet energiát és pénzt pazarolva. A kézi és termosztatikus szelep működésébe nekünk kell beavatkozni, így érdemes tudatosan figyelni arra, hogy ne csak fel, de vissza is tekerjük, ha már nincs rá szükség. Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes |
Gázvezetékszerelés
![]() |
Miért előnyösebb számunkra egy kondenzációs kazán? Azért, mert az üzemeltetésük jelentősen olcsóbb. Évente bő 15%-kal kevesebb fűtőanyagot használnak, ugyanakkora hőmennyiség előállításához, mint a hagyományos technológiájú kazánok. Hogyan képesek erre? Hát úgy, hogy az égés során keletkezett füstgázt olyan mértékben lehűtik, hogy a füstben lévő vízgőz kicsapódik. Ez a kicsapódás hőtermeléssel jár. A kondenzációs kazán ezt – a pára vízzé válásának energiáját – is tudja hasznosítani, ezért használ kevesebb gázt. Az ideális energiafelhasználást és a maximális komfortot a gázkazánok esetén az biztosítja, ha folyamatosan egy közepes teljesítmény szinten működnek. Ilyenkor a leghatékonyabbak, minden szempontból. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha az otthonunkban kiépített rendszer, és/vagy kazán rosszul van méretezve – nem terveztettük meg szakemberrel -, a kazán a folyamatos üzem helyett ki-be fog kapcsolgatni. Ettől egyrészt vagy fázni fogunk, vagy melegünk lesz, és folyamatosan tekergetni fogjuk a termosztátot. Másrészt ez a fajta üzemeltetés lényegesen több energiát használ fel és így drágább is, mintha a kazán folyamatosan működne egy közepes teljesítményfokozaton. Kazánválasztás esetén fontos, hogy az eszköz képes legyen teljesítményszabályzásra (láng modulációra). Fontos, hogy a hangsúlyt a teljesítményre és a teljesítményszabályzásra helyezzük. A magasabb ár feltételezhetően magasabb műszaki tartalmat takar. A korszerű gázkazánok laborkörülmények között mért maximális hatásfoka közel azonos tartományban van (107-108%). Viszont a fűtési időszakban adódó átlagos hatásfokot – amit a pénztárcánkon érzünk-, jelentősen befolyásolja egyrészt a kazán konstrukció, másrészt a rendszer megfelelő méretezése. A kondenzációs technológia elméleti maximális hatásfoka 111%. Ez egy fizikai tény, ezt az értéket próbálják különféle konstrukciós megoldásokkal minél jobban megközelíteni. A gázkazánoknak két alapvető típusa létezik. Az egyik csak fűtésre alkalmas, a másik a – kombinált gázkazán – átfolyós vízmelegítőként a használati melegvizet (HMV) is előállít a fűtés mellett. Energiahatékonysági, energiamegtakarítási és komfort szempontjából az ideális, ha a gázkazán csak fűt. Ha kombinált kazánt választunk, annak általában az a következménye, hogy a kazán a fűtés szempontjából túlméretezett lesz. Így a működése túlnyomó részében ki-be kapcsolgat majd, többlet költséget és jelentős hőingadozást okozva. Általánosan elmondható, hogy gázkazános rendszerrel nem lehet a teljes fűtési időszakot teljesítményszabályzásos üzemmódban végigvinni, tehát lesznek olyan napok, amikor a kazán kényszerűen ki-be kapcsolós üzemmódban fog működni. A rendszer méretezésénél és a kazán kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy a fűtési időszakban minél többet működhessen a kazán teljesítményszabályozásos üzemmódban. A kombi gázkazán a legtöbb esetben kényszermegoldás, elenyésző azon épületek száma, ahol ez nem így van. A gázkazánok ugyan általában rendelkeznek saját szabályzóval, de a maximális energiahatékonyságot kizárólag külső szabályzóval lehet megoldani. Ez a kialakítás ugyanis a kazánt kezelve a teljes rendszert szabályozza. Ezzel biztosítható a fűtési időprogram, a használati melegvíz időprogram és az egyedi helyiség hőmérséklet-szabályzó rendszerrel való kapcsolat. Lehetővé teszi a rendszer üzembiztonságát és elkerülhető az energiaveszteség, melyet az egyes alrendszerek független szabályzóinak szinte összehangolhatatlan együttműködése okozna. Egy kazánt önmagában sosem szabad megítélni. Minden esetben a rendszer részeként kell figyelembe venni és eldönteni, hogy elég jó-e. Az optimális megoldást mindig a központi szabályzóval kialakított rendszer nyújtja. Gyakran előfordul, hogy egy beépített szabályozós kazánt külső szabályozóval vezérlünk, ilyen esetekben előfordulhat a különböző szabályozókon beállított értékek összeütközése, mely adott esetben rendellenes, nem várt működést eredményez. Érdemes minden esetben szakember tanácsát kérni, hogy elkerüljük a hosszadalmas próbálkozást és az ezzel járó bosszúságot. Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes |
Hővisszanyerős lakásszellőztetés
Vízvezetékszerelés
Cégünk kizárólag magas minőségű, német gyártmányú nyomócsövekkel (aquatherm, Viega, Rehau) dolgozik. Előnyben részesítjük azon csőkötési technikát, ahol a cső anyaga tömít, nincsen „O” gyűrű, hiba lehetőség, ami elöregedhet.
A vízvezeték szerelésre vonatkozó zajvédelmi előírás maximum 30db(A) megengedhető érték. A hangszigetelt lefolyócsövek még a legszigorúbb VDI 4100 és a DIN 4109 követelményeknek is megfelelnek. Ilyenek a Geberit Silent-db20, Geberit Silent-PP, Rehau Raupiano Plus, Rehau Raupiano Light. A teljesen minimális zajterhelést úgy érhetjük el, ha ezek mellett az akusztikailag leválasztott előtétfal rendszert építünk a vizes helyiségekbe (legfontosabb szabály, hogy nem véssük be a csöveket a falba).
Fütés- és hütésszerelés
Felületfütés és felülethűtés
- Padlófűtés
- Falfűtés, falhűtés
- Mennyezetfűtés, mennyezethűtés
A felületfűtés és -hűtés egyenletes és kellemes hőérzetet biztosító technológia, nincs kellemetlen huzat (klíma, fan-coil) és zaj nélkül működik. A felülethűtés nem tudja olyan gyorsan és bizonyos hőmérséklet alá hűteni a helyiséget mint a klíma vagy fan-coil, a külső hőmérséklethez képest 6 °C eltérést tud generálni (ez a egészséges hőmérséklet különbség). A padlóban, falra vagy a mennyezetre telepített nedves vagy száraz technológia közül választhatunk. A nedves technológia azt jelenti, hogy a padlófűtésnél a csöveket a betonban, a fal- és mennyzetfűtésnél a helyiségek falán vagy födémjén a vakolat alá rögzítjük a csöveket, vagy a panelokat. A száraz technológia esetén gipszkarton vagy hasonló anyagok takarják el a csöveket vagy a panelokat. Porterhelése jóval alacsonyabb más rendszerekhez képest. A felületek sugározzák a hőt, a hagyományos radiátoros rendszerhez képest számottevő a légáramlás, ezért a levegőben nem száll a por. Hagyományos fűtési rendszerekhez képest 2-3 Celsius fokkal alacsonyabb hőmérséklet szükséges azonos hőérzet eléréséhez, mely energiafelhasználás szempontjából 10-15% megtakarítást is jelenthet. A rendszerben alacsonyabb hőmérsékletű (30-40 °C) víz kering, ez további megtakarításhoz vezethet, ha alternatív energiával (hőszivattyú, napenergia), esetleg kondenzációs gázkazánnal párosítjuk a felületfűtési rendszerünket.
Fan-coil
Mi is az a fan-coil? A szó jelentése ventilátoros hőcserélő, de hívhatják klímakonvektornak, ventilátoros konvektornak/radiátornak. Ez a készülék alkalmas fűtésre és hűtésre egyaránt. Egy ventilátorból és egy hőcserélőből áll. A hőcserélő csövein átáramlik a fűtő- vagy hűtővíz, és a hőcserélőbordák segítségével hűti vagy fűti a ventilátor által átáramoltatott levegőt. A fűtővizet a többi rendszerhez hasonlóan valamilyen hőtermelő berendezés (kazán, hőszivattyú, stb.) állítja elő. A fan-coil rendszer előnye, hogy egyetlen rendszerrel megoldható az épület fűtése és hűtése is. Ráadásul rendkívül gyorsan csinál meleget/hideget. Energiamegtakarítás szempontjából nagyon hatékony, illetve az üzemeltetési költséget optimális szinten tartja, mert jól szabályozható. Hátránya, hogy működése zajos, mivel egy ventilátor keringteti a levegőt. Sajnos szárítja is a levegőt, és a hűtésnél keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell.
Ezt a rendszert általában két formában építik ki. Az egyik, az ún. parapetes megoldás, amely egyetlen helyiség levegőjét képes fűteni, hűteni. A másik, a mennyezeti fan-coil teljes épületek ellátására alkalmas és hozzákapcsolható a légtechnikai rendszerhez. Ennek segítségével a friss levegő utánpótlása is lehetségessé válik.
Hogyan csökkenthető a huzat és a zaj? A ventilátort lehetőleg a legkisebb fokozaton üzemeltessük, így elkerülhetjük az erős zajszintet és a kellemetlen légáramlást. A maximális kényelem érdekében egyetlen szabályozóval megoldható az automatikus ventilátor üzem. Ekkor a helyiséghőmérséklet függvényében a ventilátor csak akkor működik, ha a fan-coil valóban fűt vagy hűt. Érdemes beruházni ebbe a megoldásba, ha fontos számunkra a kényelem (alacsonyabb zajszint, minimális huzat, magától működő rendszer), mert egyszerűbb szabályozóknál fix, vagy kézi fokozatállítással lehet beállítani a ventilátorkeringtetést, vagyis a ventilátor akkor is zúg és keveri a levegőt, ha se fűtés, se hűtés nincs.
A betegségek elkerülése érdekében feltétlenül figyelni kell a rendszeres tisztításra, fertőtlenítésre. Ugyanis fűtéskor a hőcserélőn áthaladó levegőben lévő por lerakódik, a hűtéskor keletkező kondenzvíz pedig ideális környezetet biztosít a baktériumoknak, amelyek allergiás tüneteket okozhatnak. Nem mellékes, hogy ilyenkor a készülék hatásfoka is csökken.
Hogyan használja a fan-coil rendszert, hogy elégedett legyen?
- Úgy alakíttassa ki, hogy közvetlenül ne érjen senkit a ventilátor huzata.
- Használjon párásító eszközöket.
- Használjon időprogramos szabályozást.
- Automatikus ventilátor üzemre alkalmas szabályozót használjon.
- Legyen minél szélesebb az a sáv (szobatermosztát holtsávja), amikor a készülék se nem fűt, se nem hűt.
Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes
Radiátoros fütés
Az újépítésű lakásokban továbbra is a fűtőtestek használata – esetleg padlófűtéssel kombinálva – nyújtja a leginkább költséghatékony megoldást. Fontos tudni, hogy a radiátor jórészt a levegő felmelegítésével fűti fel a helyiséget. Ezért a radiátorokat úgy kell elhelyezni, hogy ez a hőáramlás zavartalan legyen. Régi szabály, hogy a radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni és nem szabad függönnyel eltakarni. Ha a radiátort egy beugróban helyezzük el, szabályzása igen nehézkes lesz. Ha már élt radiátoros fűtésű lakásban biztosan ismerősek a radiátor alatt terpeszkedő pormacskák. Ezek a levegő keringése miatt gyűlnek össze és sajnos együtt kell élnünk vele, ha emellett a megoldás mellett döntünk. A radiátoros fűtési rendszer legnagyobb energia és pénzfalója a túlméretezett radiátor. Ennek az a magyarázata, hogy a hő folyamatosan távozik az épületekből, ami számunkra szinte észrevétlen folyamat abban az esetben, ha fűtési rendszerünk ezt képes ugyanilyen folyamatosan visszapótolni. Amikor a szükségesnél nagyobb radiátort építenek be, az villámgyorsan felfűti a helyiséget a kívánt értékre és a szabályzó leállítja a fűtést. Csak akkor kapcsolja be újra, ha a helyiség hőmérséklete leesik. Az így előidézett jelentős hőingadozásban időnként fázunk, és már nyúlunk is termosztáthoz. Az energiahatékonyság és a komfort kéz a kézben távozik, a pénzünk egy részével egyetemben. Egy megfelelően méretezett rendszer egyenletes hőmérsékletet így kellemesebb hőérzetet biztosít alacsonyabb hőmérsékleti szinten is, nem mellesleg energiát és költséget takarít meg számunkra.
Az Ön kezében is benne van a jó öreg „tekerjük fel a radiátort” reflex? Optimális esetben fűtési rendszerünk időprogram alapján valósítja meg a szabályzást és kezeli a radiátorszelepeket is. Ha mégis be szeretnénk avatkozni érdemes tudatosan figyelni, hogy a központi egységen tegyük, mert az később automatikusan visszatér az eredeti beállításokhoz, a radiátor szelep ellenben úgy felejtődhet energiát és pénzt pazarolva. A kézi és termosztatikus szelep működésébe nekünk kell beavatkozni, így érdemes tudatosan figyelni arra, hogy ne csak fel, de vissza is tekerjük, ha már nincs rá szükség.
Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes
Gázvezetékszerelés
Miért előnyösebb számunkra egy kondenzációs kazán? Azért, mert az üzemeltetésük jelentősen olcsóbb. Évente bő 15%-kal kevesebb fűtőanyagot használnak, ugyanakkora hőmennyiség előállításához, mint a hagyományos technológiájú kazánok. Hogyan képesek erre? Hát úgy, hogy az égés során keletkezett füstgázt olyan mértékben lehűtik, hogy a füstben lévő vízgőz kicsapódik. Ez a kicsapódás hőtermeléssel jár. A kondenzációs kazán ezt – a pára vízzé válásának energiáját – is tudja hasznosítani, ezért használ kevesebb gázt. Az ideális energiafelhasználást és a maximális komfortot a gázkazánok esetén az biztosítja, ha folyamatosan egy közepes teljesítmény szinten működnek. Ilyenkor a leghatékonyabbak, minden szempontból. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha az otthonunkban kiépített rendszer, és/vagy kazán rosszul van méretezve – nem terveztettük meg szakemberrel -, a kazán a folyamatos üzem helyett ki-be fog kapcsolgatni. Ettől egyrészt vagy fázni fogunk, vagy melegünk lesz, és folyamatosan tekergetni fogjuk a termosztátot. Másrészt ez a fajta üzemeltetés lényegesen több energiát használ fel és így drágább is, mintha a kazán folyamatosan működne egy közepes teljesítményfokozaton. Kazánválasztás esetén fontos, hogy az eszköz képes legyen teljesítményszabályzásra (láng modulációra). Fontos, hogy a hangsúlyt a teljesítményre és a teljesítményszabályzásra helyezzük. A magasabb ár feltételezhetően magasabb műszaki tartalmat takar. A korszerű gázkazánok laborkörülmények között mért maximális hatásfoka közel azonos tartományban van (107-108%). Viszont a fűtési időszakban adódó átlagos hatásfokot – amit a pénztárcánkon érzünk-, jelentősen befolyásolja egyrészt a kazán konstrukció, másrészt a rendszer megfelelő méretezése. A kondenzációs technológia elméleti maximális hatásfoka 111%. Ez egy fizikai tény, ezt az értéket próbálják különféle konstrukciós megoldásokkal minél jobban megközelíteni.
A gázkazánoknak két alapvető típusa létezik. Az egyik csak fűtésre alkalmas, a másik a – kombinált gázkazán – átfolyós vízmelegítőként a használati melegvizet (HMV) is előállít a fűtés mellett. Energiahatékonysági, energiamegtakarítási és komfort szempontjából az ideális, ha a gázkazán csak fűt. Ha kombinált kazánt választunk, annak általában az a következménye, hogy a kazán a fűtés szempontjából túlméretezett lesz. Így a működése túlnyomó részében ki-be kapcsolgat majd, többlet költséget és jelentős hőingadozást okozva. Általánosan elmondható, hogy gázkazános rendszerrel nem lehet a teljes fűtési időszakot teljesítményszabályzásos üzemmódban végigvinni, tehát lesznek olyan napok, amikor a kazán kényszerűen ki-be kapcsolós üzemmódban fog működni. A rendszer méretezésénél és a kazán kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy a fűtési időszakban minél többet működhessen a kazán teljesítményszabályozásos üzemmódban. A kombi gázkazán a legtöbb esetben kényszermegoldás, elenyésző azon épületek száma, ahol ez nem így van.
A gázkazánok ugyan általában rendelkeznek saját szabályzóval, de a maximális energiahatékonyságot kizárólag külső szabályzóval lehet megoldani. Ez a kialakítás ugyanis a kazánt kezelve a teljes rendszert szabályozza. Ezzel biztosítható a fűtési időprogram, a használati melegvíz időprogram és az egyedi helyiség hőmérséklet-szabályzó rendszerrel való kapcsolat. Lehetővé teszi a rendszer üzembiztonságát és elkerülhető az energiaveszteség, melyet az egyes alrendszerek független szabályzóinak szinte összehangolhatatlan együttműködése okozna. Egy kazánt önmagában sosem szabad megítélni. Minden esetben a rendszer részeként kell figyelembe venni és eldönteni, hogy elég jó-e. Az optimális megoldást mindig a központi szabályzóval kialakított rendszer nyújtja. Gyakran előfordul, hogy egy beépített szabályozós kazánt külső szabályozóval vezérlünk, ilyen esetekben előfordulhat a különböző szabályozókon beállított értékek összeütközése, mely adott esetben rendellenes, nem várt működést eredményez. Érdemes minden esetben szakember tanácsát kérni, hogy elkerüljük a hosszadalmas próbálkozást és az ezzel járó bosszúságot.
Forrás: https://rezsifaragok.honeywellhome.hu/energiamegtakaritasi_tanacsok/futes
Hővisszanyerős lakásszellőztetés
Energia megtakarítás céljából a mai modern lakások, épületek fokozottan szigeteltek. Az új modern nyílászárók szinte teljesen légtömörek. Ebből adódóan energiát takarítunk meg, de a szellőzés hiányának következtében a levegő minősége romlik. Az elhasznált levegőben felhalmozódót káros alkotóelemek baktériumok, gombák, kellemetlen szagok a helyiségekben rekednek. Ami gyakran allergiás megbetegedésekhez, és az épület állagának a romlásához vezethetnek penészedés stb.
A hővisszanyerős lakásszellőztető berendezések a lakások épületek szellőzési problémáit oldja meg. Beáramoltatott friss levegőt pollenszűrő tisztítja. Használatával folyamatosan friss levegővel látja el lakását, házát, szinte energia vesztés nélkül. A beépített hővisszanyerő a külső levegőt az elszívott levegő energiatartalmával télen felfűti, nyáron lehűti. A hagyományos ablaknyitásos szellőztetéstől eltérően a távozó levegő hőtartalma nem vész el, mivel energiavisszanyerés folytán a friss levegő felmelegítésével azt hasznosítja. A hővisszanyerés akár 90% felett is lehet. Az épületekben 40% és 60% között kell lennie a relatív páratartalomnak, a túl alacsony, és a túl magas páratartalom egészségtelen és az épület szerkezetét is károsíthatja. A lakásszellőztető berendezés a megfelelő fordulatszámmal törekszik a friss, tiszta, optimális hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegő bejutásáról. Az elhasznált, szennyezett, gombaspórákkal vagy baktériumokkal terhelt levegőt automatikusan a szabadba vezetjük.





